A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége javaslata a közösségi közlekedés megoldására.

Először világosan meg kell fogalmazni, mi a hosszú távú cél, vagyis a kormányzat milyen közösségi közlekedést akar megvalósítani. Sajnos az elmúl 3-4 évben egyáltalán nem volt látható, hogy milyen irányba tartunk. Véleményünk szerint a közösségi közlekedésnek rendkívül jelentős társadalmi és gazdasági szerepe van. A fenntartható fejlődés egyik alap pillére a közösségi közlekedés fejlesztése. Az utazóközönség részéről megjelenő szolgáltatási színvonal növelésének igénye igen is jelentős. Az Állam oldaláról, mint megrendelő a következő kérdéseket kell megoldani:

Megfogalmazni a célt. Ez lehet pl. a közösségi közlekedés részarányának növelése az egyéni közlekedéssel szemben, a versenyképesség növelésével.Meg kell szüntetni a MÁV és a volánok közötti versenyt.Meg kell szüntetni a volánok egymás közötti versenyét, ami még ma is létezik.

Mindez megvalósítható, ha a megrendelő Állam megszünteti a jelenlegi helyzetet és egy olyan egységes MÁV-Volán menetrendet készít, amely egyszerre biztosítja az Állam ellátási kötelezettségét, a szolgáltatási színvonal növelését és mindezek eddiginél hatékonyabb megvalósítását. Ezt nagymértékben segítené intermodális csomópontok kiépítése, egységes közösségi közlekedési jegy-rendszer,egységes utas tájékoztatás, különös tekintettel az Internet-re.

A szükségszerű költségcsökkentést nem elsősorban a járatleállítások vagy ritkítások szintjén lehet megoldani, de természetesen indokolt esetben ezt az eszközt is lehet alkalmazni. Bevétel oldalról gyakorlati tapasztalat, hogy nem a tarifaemelés oldja meg a finanszírozási problémákat, de az utazási kedvezmény-rendszer felülvizsgálata – pl. 65 év felettiek teljesen ingyenes utazása – segíthet a probléma megoldásában. A veszteségtérítés jelenlegi rendszere felülvizsgálatra szorul.

A szolgáltatói oldalról nézve a problémát megállapítható, hogy sem a MÁV, sem a volánok a jelenlegi állapotában nem hatékony, nem korszerű, nem környezet- és főleg nem utasbarát szolgáltatást nyújtanak. Hatalmas gond az elöregedett járműpark, ezért magas a javítószázalék. A jelenlegi jármű állomány nem alkalmas a kor követelményeinek, környezetvédelmi és az utasok elvárásainak teljesítésre. Egy központi, államilag biztosított járműrekonstrukciós program elodázhatatlan.

Az utaskiszolgálás mindhárom területén, a buszpályaudvarokon, a buszokon és a jegyvásárlás során jelentős minőségi, szolgáltatási színvonal-fejlesztés szükséges.

A szolgáltató cégek hatékonyságának növelése természetesen megkerülhetetlen. A költségcsökkentés lehetőségei között meg kellene vizsgálni a MÁV Központ felülvizsgálatát, hiszen évtizedek óta köztudottan hatalmas „vízfejjel” dolgozik a vasút. A volánok esetében pedig a MÁV – Volán összehangolt feladat elvégzés esetén a távolsági járatok esetleges drasztikus csökkentésének a lehetőségét kell megvizsgálni, mely felvetheti a jelenlegi Volánbusz működésének teljes átgondolását.

Az állam érdeke az utas barát, de lehető legolcsóbban működtetett közösségi közlekedési rendszer. Még a mai napig nincs megoldva a MÁV-VOLÁN feladatainak összehangolása. A távolsági közlekedésben teljesen egyértelmű, hogy a vasúti pályafelújítások után elsőbbséget kell adni a MÁV-nak. Ezáltal a Volánok jelentős feladatot adhatnak át a MÁV-nak és jelentős darabszámú járművet vonhatnak ki a Volánok a távolsági közlekedésből, mely a helyköziben hasznosítható lenne. Ehhez kapcsolódik a Volánbusz szerepe az átalakulási folyamatban. A Volánbusznak igazából nincs létjogosultsága, mert az előbb említett okok miatt, a távolsági járatainak jelentős részét le lehetne állítani. Feladatainak másik része Budapesthez kötődik, mely során az elővárosokból, településekről szállítja az utasokat a fővárosba, majd vissza. Ez lehetne a BKV vagy még inkább a BKK feladata. A pest megyei egyéb feladatait pedig szét lehetne osztani a már működő régiós társaságokhoz.

A régiós átalakulások valóban eredményeztek költség-csökkentést, pl. kevesebb a felső vezető száma, de a meghirdetett elvekkel szemben, bizony jelentős létszámleépítésekre is sor került, alkalmazotti és műszaki karbantartó területeken.

Az átalakulás miatt jelentős, egyszeri költségek is jelentkeztek és jelentkeznek. pl. a mintegy 6.000 volános autóbusz forgalmi engedélyének átírása db- onként 12.000 Ft-ért, az egyéb szerződések átírása a bírósági, cégbírósági és közjegyzői költségek, stb.

Érthetetlen számunkra, hogy a Volán nevet kihagyták az átalakulás során, pedig európai szinten közismert márkanevet jelentett.

A személyszállítás területén kitűnő, korszerű informatikai rendszer működött a legtöbb Volán társaságnál, melyet el kellett dobni, és helyette egy sokkal elavultabb rendszert kell bevezetni, mely a forgalmi területen dolgozó munkavállalók részére lényegesen megnehezítette a munkavégzést.

Nem látjuk biztosítva, hogy 0 2017-es piacnyitásra hogyan lesznek felkészítve a régiós társaságok, különös tekintettel arra, hogy az elavult autóbuszparkot meg kellene újítani és információnk szerint a társaságoknak nincs elég saját forrása buszvásárlásra.

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége eddig is támogatta az ésszerű átalakulási folyamatokat, természetesen a munkavállalók érdekeinek figyelembevételével és ezután is támogatásunkról biztosítjuk a közösségi közlekedés fejlesztésének folyamatát, korszerűsítését.

Székesfehérvár 2015. július 13.

Tisztelettel:

Varga Tibor elnök