A kínai BYD a komáromi ipari parkban kedden megnyitotta első európai termelő üzemét. Az elektromos buszokat készítő üzemben évente négyszáz jármű előállítását tervezik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köszöntőjében kiemelte, a BYD a világ legjelentősebb elektromos buszokat gyártó vállalata, Komáromban 300 embernek adnak majd munkát. A 6,2 milliárd forint értékű beruházáshoz a kormány 925 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott.
Csielung Tuan, a Kínai Népköztársaság nagykövete elmondta, a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok színvonalát jelzi, hogy a térségben Magyarországon a legjelentősebb a kínai beruházások súlya. Kínai vállalatok 4,1 milliárd amerikai dollár értékben fektettek be Magyarországon és 7400 új állást teremtettek.
Isbrand Ho, a BYD Europe ügyvezető igazgatója szólt arról, hogy az itt készülő buszokat Európa nagyvárosaiban fogják használni. A helyi és távolsági buszok mellett később targoncákat és könnyű haszongépjárműveket is gyártanak Komáromban.
Szijjártó Péter elmondta, Magyarország az európai járműgyártás egyik fellegvára lett, az iparág 7874 milliárd forint termelési értéket állított elő 2016-ban. A termelés 92,4 százalékát exportálják, az ágazatban közel 155 ezer ember dolgozik.
A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, ma az a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat, hogy ideális kutatási és fejlesztési helyszíneket kínáljunk. „Azok az országok lesznek vonzóak, melyek a termelést és a digitalizációt a legjobban képesek összekapcsolni” – fogalmazott.
Szijjártó Péter hozzátette, Magyarország kormánya megtette azokat a lépéseket, melyek az országot ideális kutatás és fejlesztési helyszínné tehetik. E lépések között említette az unió legalacsonyabb társasági adóját, a szociális adó csökkentését, a kutatás-fejlesztéssel elérhető adókedvezményt és a letelepített technológia fejlettségétől függő támogatási rendszert.
Az üzemavató alkalmából közzétett vállalati sajtóanyag szerint a több mint 66 ezer négyzetméteres komáromi üzem csupán az első a BYD Európába tervezett gyártólétesítményeinek sorában. A társaság alig két héttel ezelőtt jelentette be egy 80 ezer négyzetméteres, buszgyártásra alkalmas helyszín megvásárlását a Párizstól északra fekvő Beauvais-ban.
A tervek szerint a magyarországi gyár állítja elő azon buszok alvázszerkezetét is, amit egy brit partnerkapcsolat keretében az Egyesült Királyságban, valamint a készülő franciaországi gyárban szerelnek össze.
A BYD Company Ltd. piacvezető multinacionális csúcstechnológiai vállalat, amelynek központja a kínai Sencsenben található. 1995-ös alapítása óta a társaság jelentős tudásra tett szert az újratölthető-akkumulátorok gyártásában. A világ több mint 50 országában és régiójában van jelen megújuló energiára épülő megoldásaival.
A BYD elektromos buszaival működik a nulla károsanyag-kibocsátású buszok legnagyobb flottája az amszterdami Schiphol repülőtéren, és a világ legnagyobb városi elektromosbusz-flottája London utcáin. A BYD részvényeit a Hongkongi Értéktőzsdén és a Sencseni Értéktőzsdén jegyzik, a társaság 220 ezer embert foglalkoztat.
A járműgyártó egy korábbi üzemépületből alakítja ki az elektromos autóbuszok gyártására alkalmas telephelyét, amelyben csaknem kétszázan dolgozhatnak a korábbi hírek szerint.
Az alkalmazottak felvételét már elkezdték, az első lépcsőben az itt összeszerelt elektromos buszok alkatrészeinek harminc százaléka származhat magyar beszállítótól, majd ezt az arányt hetven százalékra növelik. A gyár évente akár ezer busz gyártására lehet képes, a termelést az igények alapján futtatják majd fel.
A BYD komáromi üzemét a magyar, illetve az európai piac kiszolgálására tervezik. A cég elektromos busza rendelkezik európai típusengedéllyel, az amszterdami Schiphol repülőtér 35 darabos flottát rendelt, a szintén holland Schiermonnikoog-sziget pedig teljes buszállományát a BYD elektromos járműveire cserélte.
Nem a komáromi cég az egyetlen, amely autóbuszgyártásba kezd Magyarországon ezekben a hónapokban.
A debreceni InterTanker Holding a Daimlerhez tartozó EvoBus együttműködésében gyárt majd autóbuszokat: 20 millió eurós beruházás keretében az év végétől évi kétszáz járművet gyártanak majd. Egy másik gyárukban pedig 2018 második felétől további 700-800 autóbuszt gyártanak évente.
A kormány 12 százalékos támogatási intenzitással járul hozzá a helyi repülőtér ipari parkjában létesülő autóbuszgyári beruházáshoz, ennek összege elérheti az egymilliárd forintot.
A közelmúltban jelentette be Széles Gábor, hogy a tulajdonában lévő Ikarus gázüzemű autóbuszok gyártását kezdi meg a székesfehérvári gyárcsarnokban. A hónap elején lezárultak a tervezési munkálatok, most a prototípusgyártás folyik, az első LNG-meghajtású jármű júliusban vagy augusztusban indul – Brüsszelt is érintő – európai bemutatkozó körútra.
Az Evopro-csoport tulajdonában lévő Ikarus Egyedi Kft. pedig – amelynek csak a neve emlékeztet az egykori magyar autóbuszgyárra – szerződött a Volánbusszal 180 alacsony padlós, Euro 6-os motorral szerelt Modulo autóbusz szállításáról.
Ugyanakkor a fenti projektek még az előkészítés különböző fázisaiban vannak, kész buszokkal csupán egyetlen hazai gyártó rendelkezik, a Kravtex-Kühne Csoport, amely évente több száz járművet szállít ki elsősorban a korábbi Volán-társaságok utódcégeinek, a közlekedési központoknak.
Magyarország kormánya az iparfejlesztést szolgáló Irinyi-tervben 35 milliárd forinttal támogatja a buszgyártás megerősítését – közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a közelmúltban.
Tuzson Bence szerint Magyarországon évente 1000-1200 autóbuszt kell gyártani, hogy a hazai igényeket kielégítsék. A magyarországi buszok átlagéletkora több mint 15 év, a kormánynak az a célja, hogy ez 10 év alá csökkenjen a következő években.
Tuzson Bence kiemelte, hogy a járműgyártási program fontos része a kormány iparfejlesztési törekvéseinek, az ágazat 23 százalékos GDP-részesedését húsz év alatt 30 százalékra kívánják növelni.
A kormányzat tavaly hozta létre a Nemzeti Autóbusz-beszerzési Bizottságot, amelynek feladata, hogy – a regionális közlekedési központokkal és a flottakezelő társaságokkal közösen – előkészítse az iparpolitikai céloknak megfelelő autóbusz-beszerzéseket és egységesítse a magyar autóbuszipar fejlődését elősegítő beszerzési szempontokat.